A punk rock egy rendszerellenes rockzenei mozgalom, amely 1974-1975 t�j�n alakult ki (hab�r �tmeneti form�i m�r �vekkel kor�bban is l�teztek) olyan egy�ttesek, mint a Ramones, a Sex Pistols, a The Damned �s a The Clash zen�j�vel. A fogalom haszn�lhat� azokra a zenei sz�nterekre is, amelyek ugyan k�s�bb jelentek meg, de hasonl� alapvet� jellemz�kkel rendelkeznek, mint az els� gener�ci�s „punk”, azonban gyakran t�vesen utalnak vele egy�b egy�ttesekre is, a „viselked�s”, ill. a „fiatalkori agresszi�” fogalm�n kereszt�l. A fogalmat gyakran haszn�lj�k a zenei mozgalomhoz kapcsol�d� divatir�nyzattal, ideol�gi�val �s szubkult�r�val, vagy ak�r a tiszteletlen („csin�ld magad”) hozz��ll�ssal kapcsolatban is.

A punkegy�ttesek gyakran pr�b�lnak versenybe sz�llni a hatvanas �vek gar�zs rock egy�tteseivel. A punk rockn�l fontosak az egyszer� zenei szerkezetek �s megold�sok. A korai angol punk fanzin, a Sniffin' Glue 1977-ben megjelentetett n�h�ny �br�t, amely h�rom akkordot �br�zolt, az al�bbi k�s�r� sz�veggel: „Ez egy akkord, ez egy m�sik, ez egy harmadik. Most alak�ts egy�ttest.”. A legt�bb punkdal versszak-refr�n szerkezet� �s 4/4-es �temmutat�j�. A r�vid sz�mok szint�n a st�lus alapjaihoz tartoznak. A dalok hossza �ltal�ban k�t �s f�l perc, de n�ha kevesebb, mint f�l perc.

A punk jellegzetes hangszerei a dobfelszerel�s, egy vagy k�t elektromos git�r �s egy elektromos basszusgit�r, amelyek az �neket k�s�rik. A dobok t�bbnyire kem�nyen �s sz�razan sz�lnak �s egyszer� fel�p�t�s�ek, �ltal�ban n�gy darabos k�szletet haszn�lnak, amely tartalmaz egy perg�dobot, egy �ll�tamot, egy l�bdobot �s egy basszus dobot, valamint n�h�ny cint�ny�rt, k�zt�k egy hi-hatet, egy-k�t crasht �s egy ride-ot. A dobver�k szint�n egyszer�ek, az alap negyedek lej�tsz�s�ra a basszusdobot vagy a l�bdobot haszn�lj�k (hab�r a hardcore punk dobj�t�ka �ltal�ban gyorsabb �s nehezebb, m�gis azonos felszerel�st ig�nyel). A basszus szekci� �ltal�ban a git�ros(ok) �ltal j�tszott akkord n�h�ny alap hangjegy�t sz�laltatja meg. A git�r r�szek nagyr�szt torz�tott power akkordok, hasonl�ak a Link Wray �ltal j�tszottakhoz, hab�r n�melyik egy�ttes surf rock szeml�let�, k�nnyebb „vibr�l�bb” dallamokat j�tszik. Az �nek (az angolsz�sz el�ad�k eset�ben) gyakran naz�lis, �s ink�bb besz�dnek, mint �neknek hat. A zene legy�rt�sa sor�n a minimumra t�rekednek, n�melyik felv�telt egy gar�zsban �ll� felvev�vel r�gz�tik. Az egy�ttes tagjai legt�bbsz�r nemcsak zen�lnek, hanem a felv�teleket is maguk k�sz�tik �s terjesztik.

Egy fiatal punk �gy besz�lt r�la: „A punk nem holmi zenei m�faj, nem egy st�lusir�nyzat, a punk egy �let�rz�s...”

Az 1970-es �vek k�zep�n a punk dalsz�vegek sz�kimond�ak voltak, t�rsadalmi �s politikai t�ren egyar�nt, amely megk�l�nb�ztette �ket a kort�rs m�vekt�l. Az olyan szerzem�nyek, mint p�ld�ul a The Clash „Career Opportunities” �s „London's Burning” c�m� sz�mai, a munkan�lk�lis�ggel, az unalommal �s a v�rosi �let m�s nyomaszt� probl�m�ival foglalkoztak; n�ha ny�ltan becsm�relve a korm�nyzatokat �s az uralkod�h�zakat, ahogyan azt a The Sex Pistols is tette a „God Save The Queen” �s az „Anarchy in the UK” c�m� dalaiban; egyesek pedig hat�rozottan anti-romantikus m�don �br�zolt�k a szexet �s a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a „Love Comes in Spurts”-ben.